2010. november 6., szombat

Az első igazi fotózás

Kicsit sűrű napom volt, ezért a korai sötétedés ellenére csak viszonylag későn, este nyolc óra körül tudtam kivinni a távcsövet. Úgy néz ki a kábelrengeteg és a sok járulékos felszerelés (a két fényképezőgép, laptop, koffer, satöbbi) miatt állandósulni fog a faház melletti placc. Kicsit több a fény a lakóházakból, viszont legalább van némi takarás az utcai fények elől. Éshát, nem kell olyan messze cipelni a kerti bútort. Sajnos észlelőasztalka, kisszék még nincs.
Szóval mire kiértem, az M31 (Androméda) már túlvolt a zeniten. De nem is az M31-el akartam elsősorban játszani, hanem egy kis technikai gyakorlatot akartam tartani autoguiding ügyben. Ehhez a körülmények ideálisak voltak. A talajközeli néhány tíz méteren gyenge párásodás mutatkozott, de a zeniten és kb. 40-45°-okon szikrázóan ragyogtak a csillagok. A Jóisten megszánt engem egy kis transparencyvel végre újhold idején is.

Időjárási adatok: 12->8°C, páratartalom 90%.
Megpróbálok egy becslést adni a körülményekre.
Seeing: 6/10, transparency: 3/5.
Hmg: 4,5->~6.

Először is összeszereltem a távcsövet. A csütörtökön elkészült vezetőgyűrűket felszereltem a fiahordó helyére, majd próbáltam beleapplikálni a távcsövet is. Sem a kihuzat, sem a harmatvédő nem fért át a vezetőgyűrűn. Ebből a szempontból kicsit szűk lett. Másrészt viszont legalább biztosan nem esik ki. Leszereltem a kihuzatot, és két percen belül a helyén volt a távcső. Webkamera a helyére. Újabb tíz perc után az összes tyúkbél a helyére került.

Annyira gyorsan pólusra álltam, hogy még a keresőtávcsövet is elfelejtettem párhuzamosítani. Gyors kétcsillagos GoTo kalibráció után készen álltam a guidingra.

Lássunk egy csillagot. Mivel a vezetőtávcsőn már fixáltam a fókuszt, azt vártam, hogy az égbolt bármely pontjára irányítva a csövet fogok találni csillagot. Na nem így lett. Negyed óra keresgélés után elbizonytalanodtam. Lehet, hogy mégis valami baj van a felszereléssel? Esetleg nem jók a webkamera beállításai?

Lássuk a Jupitert. Ráálltam. Jé, ott van. Nem alkalmas felvételre a webkamera, de tisztán látszik. Meg még a négy Galilei-holdlból három. Nem is lehet jobbra állítani.

Na, akkor lássuk a Fiastyúkot. Ott biztosan lesz vezetőcsillag. És lett is. Picit több türelem kell a vezetőcsillag megtalálásához. Ennyi.

Elindítottam az autoguidingot a PHDGuidinggal. A grafikon alapján tökéletesítettem, néhány paramétert állítgatva. Amikor úgy éreztem, hogy most már bátran próbálkozhatok fotózással is (kb. 20 perce tökéletesen ment az autoguiding), elővettem a 350d-t. Kellemetlen meglepetés, az elmúlt egy hónap alatt teljesen lemerült, az akku. meg sem mozdult. Nincs mese, akkor jöjjön a 450d. Nem olyan, nem olyan, akkor lesz tesztfotó.

A néhány fókuszkalibrációs képen kívül (általában 20"-es képeket használok) készült a Fiastyúkról 3 db 6 perces kép. Gyönyörűek. Ahhoz képest, hogy a 450d nincs szűrőtlenítve, nagyon sok minden látszik rajtuk. Sajnos még csak nyersek, szeretném azért minél hamarabb feldolgozni őket.

Záróakkordként még szerettem volna az Andromédát megörökíteni. Akartam készíteni róla három darab 30 perces felvételt. Ebből sajnos csak egy lett, mert jött egy-két fátyolfelhő. Kicsik voltak, de nem volt már türelmem megvárni, míg elmennek, már hajnali két óra volt.

Az összepakolás során ért egy kellemetlen meglepetés: a lábak összecsukásánál nem figyeltem eléggé a vezetőtávcső miatt megváltozott súlypontra, és sikerül felborítanom az egész felszerelést. Most, hogy végre összeállt az egész. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem a földre dőlt, hanem a kerti bútor felé, és az megtartotta. Nagyjából.

Gyorsan ellenőriztem, nem tört össze semmi. De gyanítom, hogy hamarosan meg kell ismerkednem a kollimálás rejtelmeivel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése