Asztrofotózás, folytatás, de még mindig az első lépések

Megvolt az első komolyabb asztrofotós észlelési éjszakám!

Kis családom korán nyugovóra tért, én pedig már korán kipakoltam a cuccot, legyen ideje hűlni. Mondjuk túl sokat nem kellett hűlnie, pokoli meleg volt az éjszaka is.

Fantasztikus volt az ég, nem végeztem szabadszemes határmagnitúdó-becslést, de amint a Hold eltűnt a horizont alatt felragyogott az összes csillag. A szomszédnál sem buliztak, nem égett a kerti lámpa, szóval a kert végéhez képest tényleg ideális volt.

Felkerestem egy-két gömbhalmazt, nyílthalmazt, immár viszonylag rutinosan. De a fényképező ki volt készítve, a flat és dark képeket betáraztam, a gépet megfelelően (sokkal jobban mint korábban) beállítottam. Igazából célpontot kerestem. Aztán "rájöttem", hogy egy 100-120x-os nagyításnál kiugró gömbhalmaz egy 10x-es optikának nem igazán pálya. Úgyhogy úgy döntöttem, maradok a Tejútnál.

Fel is szereltem a masinát a távcső tetejére, befújtam magam szúnyogriasztóval, és elkezdtem exponálgatni.


Először a fókuszt állítgattam be, pár másodperces expókkal, a Canon kijelzőjén ellenőrizve. Mikor ez megvolt, nekiálltam a tényleges munkának. Kerestem egy vezetőcsillagot, beraktam a legnagyobb nagyítású okulárt (kb. 210x-es) és elkezdtem a munkát.

Kicsit több, mint egy óra alatt elkészült 11 értékelhető kép, és néhány gyengébb. Ha repülő jött, inkább megszakítottam az expót, gondolván, talán a meglévő kép már értékelhető. Néhányszor szúnyogok tették tönkre. De összességében egész jók lettek.

Az expozíciós idők viszont még véletlenül sem hasonlítanak egymásra. A két és fél perctől a hét percig minden van. Ezen még kell egy kicsit dolgoznom. Vagy próbálok szerezni egy stoppert, ami csipog ha lejár. Vagy valami.

Végére már egészen bezsibbadtam, remegett a kezem a vezetésnél. Picit nézelődtem még, közben feljött a  Jupiter! A Jupiter fantasztikus! Odébb kellett tennem a távcsövet, nem is volt póluson, csak nagyon nagyjából, de tudtam követni valamennyire. Nem csak a négy Galilei-holdat láttam, hanem még kettőt (szerintem). Amint tudok, megint rájuk nézek.

Mivel a távcsövet odébb tettem, így már láthatóvá vált az Androméda-galaxis is! Hatalmas! Én még nem láttam, mert a szokásos megfigyelőhelytől egy négyemeletes eltakarja.

Hamarosan jön a kép!